A ló, mint állat olyan emberi tulajdonságokat jelenít meg, amelyeket leginkább ösztönökön keresztül közelíthetünk meg. Persze a ló mint az autó elődje, gyorsabb haladást, belső dinamikát is jelöl, de kifejezheti mindazt a mindenen átjutó, mindent legyőző „árnyék összefüggés rendszert”, ami bennünk lakik, de rejtett, és ha mutatkozik is, megfoghatatlan…
A lóverseny a maga tétjeivel ismerős álomtendencia jelenség-analógia, amúgy pedig indirekt ismeret, hangulat filmekből, irodalmiasibb szempontból pedig, nagyon Tandori körüli képzetes.
Ló mint ösztön, igencsak spirituális, hiszen olyan közel áll az emberekhez, hogy önként segít, az emberrel megy a háborúkba meghalni…
A lovak a tudattalanban úgy versenyezhetnek, hogy az emberi viszonylatokba szövődött tendenciák nekiiramodnak, célt érnek, vagy pedig nem, kifulladnak és újra indulnak.
Aki szürrealista módon befele figyel, jól ismeri ezt, és azt is, hogy ha be is jön egy-két tét, máskor, máshogy újra indul az egész, ami az addigi nyereményeinket is magával rántja, és aztán még rongyosabb kabátban mutatkozunk világ elött, és még ócskább lőrével kábíthatjuk magunkat.
Egy idő után a tét már mellékes, a hangúlat, a szétszakadó mezőny látványa ami marad, már ha valaki egyáltalán veszi a fáradtságot, hogy az álomsorozatokat összerendelje és értékelje…
Miért is jutott eszembe ez az egész?!
Elkezdtem rendezni a műtermet, és a festményhalmokat megbontva régi vásznakra leltem. Mivel kevés a hely, és valóban újra értékelem az egész vizuális ténykedésemet, sok értéktelen próbálkozást lebontok, és így a méregdrága alapanyagokból legalább a vakkeretet visszanyerem.
A festményekben rejlő látásmódokban -most látom,- szintén van jövőbe mutató, és visszamaradó, sereghajtó! Még tovább rendezi mintázatot, ha a meglévő képterveimet, festési szakaszba bekerülő elképzeléseket szintén tekintetbe veszem. Egyöntetűség, elkülönbözések és leágazások…
Miközben festem a „Portré 2” digitális-bontásjelekkel díszített fotórealizmusát, már a kézirajz irányába történő visszarontás látványterrénumán gondolkozom…
