Ezt nem én találtam ki, de alapvetés, sokszor fel is idézem, hogy minden eredet sántít, mivel önkényes, megyünk vissza az ösvényen, és amikor elágazásokhoz érkezünk, azt mondjuk: Na ja! Itt kezdődött!
Pedig az „Itt kezdődőt pontba, más utak, előzmények is torkollottak, de talán ott éreztük úgy, akkor most innen… Nagyon sok érzésünk önkényes, -akár az eredetek ügye, - de mi legyen személyes, ha nem az érzéseink…
Hogyan lettem festő?!
Az dolgok kezdete a „szocializmusnak” nevezett világba vezet vissza, amikor minden cenzúrázott amerikai filmet megnéztem, és a falra coca-cola és camel cigis reklám került, mivel még ezek is kifejezték a szabad világ hangulatát.
Egyszer láttam egy filmet, amiben fiatal festő pakolta festményeit az autójába, miközben lazán szakított egy lánnyal.
-Elmész?! Hát jó! Akkor egyedül leszek világhírű…
Semmi másra nem emlékszem, csak erre a jelenetre, és arra hogy azután én is szabadon szerettem volna élni, és nem mondhatom, hogy akkor már nem kentem vásznakat.
Nagyon tetszett Szász Endre, aki az Egri Csillagok látványtervezése után kiment Kanadába, és szinte egy csapásra megkezdődött a világsikere.
