Hamlett története régen lezáródott, és amennyiben újjászületett, királyfiként  talán ö is galérista, nem királyfiként pedig bizonyosan festőművész... 

Hogy  dolgoknak nincsen eredete, azt már az antik emberek is tudták. De még ezt a metafizikátlan állapotot is meg lehet közelíteni metafizikailag. Hogyan?!

Honnan van a ház?! Az építőmester építette.

Miből építette? Fából. Honnan van a fa? Az erdőből. Honnan van az erdő?! Itt már zavar támad, ezért azt mondták: Az erdő Istentől van!!!

Ma ezt kissé bonyolultabban nézzük. A filozófia tudja, a dolgok rendkivül összetettek, ezért az emberek szeretnek úgy dolgokat kreálni, hogy mesterségesen elkerítenek egy játéktért, önkényesen kijelölik a határait, a leágazásokkal pedig nem törődnek, azt figyelmen kívül hagyják.

Mégsem Istenről, az emberi gondolati önkényről szeretnék beszélni, hanem egy tudati jelenségről, pontosabban tudatos és tudattalan dinamikáról. 

Azt festőként, szürrealistaként régóta tudom, hogy az álmok néha időfelettiek, a közlések magukba relytik a jövőt, azonban ezt a jövő vonatkozást vagy félre értjük és utobb pontosítjuk, esetleg reggellre kiesik, egyszóval tudattalan azt mutat meg amit akar, azt relyt el amit akar.

Hogy néz ez ki éber tapasztalatként?!

Az eredetnélküliség miként lessz tárgynélküliség?! 

A jelenségre számos saját példát tudok hozni, de csak egyet említek, azt is csupán azért, hogy átvezessen a barátom esetébe, akinek története szemléletesebb, és miután elmesélte úgy kezdtem kezelni, mint ha saját mintázatkulcs lenne.

Az első történetben Budapest felé autoztunk üzleti ügyben. Már késő este volt, nem én vezettem. Lehunytam a szemem, és kitaláltam, mit, milyen fordulatokkal írok a blogomba.

Abban az időben az írás fontosabb volt, mint a festés, ezért több szellemi energiát is fektettem bele. 

Furcsa köztes állapotban agyaltam. Nem volt egészen éber, de félálomszerü tudatállapot sem, talán a "selbs" olyan köztes, amibe tudatos és tudattalan egyaránt jelenlévő.

Egyszerűen fogalmazva, piszkosul jó ötleteim támadtak. Mivel ezek az ötletek fontosak lettek volna a számomra, arra gondoltam, le kellene jegyezni. Nem jegyeztem le, hanem bíztam, hogy másnap is vissza fogom tudni idézni az egészet! 

Természetesen(?!) nem tudtam!