Rékai Zsolt: Mentális függöny (80 x 80cm)

Nagy Boglárka festőnő élő videóit nézem az instán. Hétvégeken tartja, és mivel változnak a live időpontjai, az „élő” megtekintése esetlenként utólagos.

Azoknak érdekes igazán, akik festészettel szeretnének foglalkozni, és akiket vonz a sikeresség miliője. Egyikrészről azt képzelem, nem igazán tud újat mondani, ami ne jött volna már szemben a szakmában, másik részről,  borotva élén az él észrevétlenül belehasít a megfontolásokba.

Ez a fenődés azért rejtett, mivel amit tudok, az másként van fogalmazva, és a fogalmazási aspektus, másik fényszög. A beeső megvilágítás átformálja a tárgyat, és ilyenkor nem úgy kell tovább lépni, hogy tudomásul veszem a korábbi mintákkal való azonosságot, hanem újra meg kell élni a kontextust. Mi változott meg bennem azóta, hogy valaha letudtam egy létviszonylatot?!


 Valamikor, rendszerváltás környékén, a Playboy interjút tett közzé festővel, akit talán előtudnék ásni  megőrzött, meggyűrt fényes lapok homályából, ám de mivel az egyetlen lényegi kijelentését leszámítva érdektelen, pontosságot áldozok lustaság oltárán.

Ez az illető azt mondta: életművében végül lesz hat méltányolható festmény, a többi csak ideig-óráig vállalható.

Mivel ez a kulcsmondat azóta is kisért, saját és integrálhatatlan fénytörésekkel lép elő, azután zuhan vissza napi gyakorlat mögé, soha nem érte el a küszöböt, hogy kiderítsem mi igazsága vagy (és) pontatlansága.

Boglárka idő-intervalluma ismétlődéseivel is szűkebb, ugyanakkor ráutalásában több remekművet enged meg. Úgy fogalmazott, hogy tíz festményből három ami utóbb eufóriával tölti el,  ami igazán a helyén van…

Biztos van aki úgy gondolja, a nagy semmin lovaglok, és felnégyelem szőrszálakat! Köznapi beszédben sok pontatlan kijelentés hangzik el, mégis értjük, megfelelő képzeteket vonz magához, és agyalás nélkül tovább lehet lépni…

Mégis, árnyalat átfordítható!

Vannak fecsegő festmények, és vannak (az) önmaguk…