A festmény majdnem kész! Még egyszer, - utoljára, - át kell mennem minden folton, kiszögellésen.  Befejező rétegek  új, méregdrága festékkészletből valók, a festőszer sem az, amit régebben használtam, 75ml-s elegáns üvegcsékből csepegtetem üdítő italos kupakokba.

Ezt a módszert már régen „újra feltaláltam”, így nem hurcolom egyik színt  másikba, színeket nem  festőszerben kell keverni.

Azért „újra feltaláltam” mivel már nagyon régi megoldás. Erre úgy jöttem rá, láttam antik festményt, amin festőművész áll  állvány elött, és az állvány kipakolós részén  kagylóhéjak sorakoznak. Minden eltérő szín ecsetérintés coca-cola zéró műanyag fedélbe.

Sajnos nem élek tengerparton, gyöngyház héjak stílusosabb megoldás lenne.

A „glazur” szert is karátban mérik, szerencsére nagyon kevés kell belőle, rajtam múlik, hogy  festék csak egy újabb átlátszó, mélyítő réteg, vagy pedig vastagabb vajszerű fedés, -amitől felület „pasztózusabb”. 

Mióta más anyagokat használok, szebbek a színek. Megrendelés prospektusai nagyobb tartósságot ígérnek, néhol múzeumi minőséget írnak, máshol nyolcvan éves színállandóságot…

A festmény megnevezésén gondolkodom.

Van úgy, hogy azonnal, az első bevillanás a végső, máskor pedig munka-cím követ munka-címet.

Egyre ritkuló, sötét tónusú forma-rögök között fehér vonulat szálaz, indázik felfele. Mondható lehetne, hogy: „A fény mindig felfele tőr”. Mondható lehetne, de a fénynek nincsen semmiféle geotropizmusa, -lévén szó absztrakt festményről, megfordítva: „A fény mindig lefele szivárog”…

Példázat, vásznak narrációi meddig igazak!

Dé. utolsó évét töltötte képzőművészeti főiskolán. Egy alkalommal sértődött hangon újságolta, munkáját kollégiumi szobájában hagyta. Napközben megérkeztek a doktorandusz vizsgára bejelentkezők és beköltöztek. Dé. csak este találkozott velük.

-Amikor beléptem, megláttam festményemet, megfordítva, falnak támasztva. Még örültem is, mivel a festék átütött a vásznon, és így mindkét oldalról kiadott valamit. Azt gondoltam, ezek szakmabeliek, hozzáértő szemmel nézték. Az egyik lány felem fordult és azt mondta:” Ne haragudj, de itt találtuk ezt az izét. Olyan borzalmas, hogy nem bírtuk nézni, és ezért megfordítottam….