"Művtöris"festő kolléga facebook oldalán nem olvasok el mindent, csak azt ami engem is érdekel. Ez normális. A képek alapján sokminden ismerős régről, és az ritka, hogy amit egykor félig elsajátitandónak itéltem, azt manapság egészebben ohajtanám...

Amikor iskolában tanultuk ezt a tárgyat, -teszem azt,- mateknál jobban szerettem, de mint adathalmaz, nem láttam valami nagy értelmét. Természetesen volt értelme, nyertem valamilyen átfogó képet, de kezdetben ez nem volt több, mint erőfeszítés az álltalános műveltség érdekében.

Késöbb festőként megváltozott a helyzet! Rendszerváltozás időszakában lett internetem és már volt lehetőség nemzetközi kitekintésre. Akkoriban szintén írtam bejegyzéseket, és gyüjteményt hoztam létre, kizárólag olyan festők munkáiból -és életrajzi adataiból,- akik engem érdekeltek.

Ez a fajta művészettörténeti érdeklődés, az általam remekműnek gondolt festmények ellemzése, már egészen másként hatott, mint iskolás koromban...

"Rendetlen műterem" projekt -bennem,- felidézi az akkori örömöt....

Francis Bacon halála után a Reece Mews stúdiójában sokáig érintetlenül hagytak mindent. Végül az örökösök mindent dublini Hugh Lane Galériának adományoztak . A Galéria valóságos archeológiai munkát végzett, gondosan katalogizáltak ecseteket, vásznakat, iratokat és fényképeket, végül pedig rekonstruálták a stúdiót, és megnyitották a közönség számára.

Az aki megnézi a kiállítást, vagy csupán a fényképeket, nyilvánvalóan szembesül azzal, hogy az első pillantásra rendetlen, műtermi szeméthalom maga is egy spontán műalkotás, és túl  látványon, kibontható belőle a művész életútjának képzete, számos tényleges műalkotásának eredete és a létrehozás technikája is.

Mint minden jó múzeumban, Hugh Lane Galériában is van kávéház

Amennyiben valaki ellátogat a Hugh Lane Galériába, maga is újra elvégezheti a „szeméthalmok feltárását”. 

A londoni stúdióban rengeteg fényképet, folyóirat reprodukciót találtak. A művész életideje és ahhoz kapcsolható idővonalon megtalálható néhány klasszikus festő, háborús képek, útlevél képek és személyes nyaralási fotók, de olyan, a korszakhoz köthető hírességek képei is, mint Mohamed Ali és Marylyn Monroe. 

A festőt különösen érdekelték az emberi és állati mozgások, a mozdulatok művészi ábrázolása.

Az érintő képernyőkön keresztül kutatható fényképek gyűröttek és festékfoltosak, látszik hogy Bacon a „szeméthalomból” inspirálódott.

 

Eadweard Muybridge fényképész úttörő munkássága az emberi mozgásfázisok ábrázolásában hatott Bacon  festészetére. Ilyen másolatokból rengeteget lehetett találni a műteremben.

 

 

 

L: Bacon „két figurája” – R: Bacon műtermében talált Muybridge reprodukciók. (web)

 

Bacon Szergej Eisenstein 1925-ös, Potyomkin csatahajó című filmjének állóképét is felhasználta Velazquez X. Innocent X pápa 1953-as portréja című tanulmányához  (web, a múzeum anyagából)

Bacon nem csak spontán gyűjtötte be a kiindulásnak szánt reprodukciókat, hanem tudatosan együttműködött  John Deakin Baconnal a Vouge fotósával, aki lefényképezte barátait, és ezeket a munkákat szintén felhasználta.

 

Cedric Arnold pothography blog

 

 

 

Bacon portré a Vouge fotós közreműködésével