Több mint egy éves munkafolyamat után jelent meg az extrodæsia – Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz című intermediális könyvecske. Xtro realm csoprt tagja unokahúgom Zilahi Anna, akin kívül Horváth Gideon, és Süveges Rita is a szerzők körébe tartozik.

Anna Bécsben tanul, és az előadások kapcsán került figyelmébe a témakör. Az ökológiai válság és a kapitalizmus szétválaszthatatlan összefüggésével kapcsolatban tőlünk nyugatabbra már évek óta zajlik a posztmodern keretein belül a filozófiai és nem filozófiai (leginkább művészek alkotásain keresztüli - párbeszéd.

A  xtro realm célja hogy ezt a diskurzust behozza Magyarországra, és a téma fő vonalait és alapkifejezéseit közreadják.

Elsőre nem ezt a könyvet olvastam el, hanem Horváth Márkét. A Digitalitás paroxizmusa-című kötet szinte egy időben jelent meg az Enciklopédiával, ami annyit tesz, hogy bár nyomokban, a téma már korábban is jelen volt.

A kérdés az, hogy ha az emberiség a következő választások előtt áll, tönkreteszi a természetet és kipusztul, -antropocén geológiai réteggé változva az összes civilizációs szemetével együtt,- vagy technó-hibriddé válva digitális jelekként létezik, cyborg gyanánt nyer némi időt....

Annáék könyve optimistább, vagy pontosabban visszafogottabb, Horváth Márké kevésbé, és a feldolgozása szélesebb spektrumot ölel fel.

A széles spektrum azért nem értékítélet, mert a nézőpontbeli eltérés nem mellékes vonás. Az Enciklopédiában  címszavak között néhány saját,szerzők általi irodalmi alkotást is elhelyeztek, valamint a digitális illusztrációk is jól illeszthetőek,  hangulatilag simulnak a könyvbe.

Anélkül, hogy elemzéseket, kiemeléseket eszközölnék, inkább csak utalásokat teszek, az engem -és majd talán másokat is érintő tanulságokra.

Az első az, hogy bár a sokféle új-régi filozófiai megnevezés nagyobbrészt besöpörhető a posztmodern címszó alá, a posztmodern "delelőjén" álló, metafizikát meghaladó Heideggeri kísérlet alá.

Heidegger megközelítéseit felvázolta, de szinte soha nem vitte el ezeket definíciókig, így -akár a biblia,- jelenidejű eseményekre alkalmazhatóak, változó tartalmaknak szolgálnak lefutási keretként.

Heidegger akkor is viszonyítási pont, ha éppen szembe megy vele valaki, vagy létmeghatározására csak megszorításokkal alkalmazható az ontológia kifejezés.

A "lapos ontológia" több filozófus fogalomkészletében előfordul, lényege, hogy nem tesz különbséget entitások között, az embernek nincsen benne semmiféle kitüntetett helye.

Ide kapcsolódik az "objektum orientált ontológia" (000) Ez a megközelítés a spekulatív realizmus ága, amelyben a tárgyak önmaguk vonatkozásában fordítják egymást. Ebben az elképzelésben a valóságot létezők alkotják, de a létezők különbségeit nem elmosva, mind azonos ontológiai helyzetben van. A létezők az emberi szubjektumtól függetlenül  léteznek, -így az is csak egy a sorban,- és soha nem képes kimeríteni a létüket.

A természet fogalma antropocentrikus fogalom amely történetileg változó.

Az ellenséges környezetet le kell győzni, mivel a természet feletti hatalmat Isten amúgy is az ember kezébe adta, tehet vele amit akar. Ez a legyőzés után kizsákmányoláshoz vezetett, majd a kontrollálhatatlannak tűnő ökológiai katasztrófákhoz. 

Új "természeti szerződésre" lenne szükség, amely tudomásul veszi hogy az ökoszisztéma élő és az ember nem függetlenítheti magát tőle. Mindennek alapvető jogi, politikai, gazdasági, - szemléletbeli,- változtatás lenne az alapja.