70 cm x 60 cmOlaj, vászon
Pasztell lépek lenyűgöznek. Az általam kedvelt részletességhez azonban nagy méret szükségeltetik.
Egyszer végig elemeztem amerikai művésznő pasztell képeit, fiatal négerlányokat festett, fehér tortákkal.
Guillermo Lorca García analógia, bizonyos értelemben....
Kettőjük közeli fikciós művészeti térben tartózkodnak, de nem gondolom, hogy valaki bárkit is követne, maximum tovább gondolásról, azonos gondolati tér átkeresztezéséről van, lehet szó.
Az amerikai hölgy nevét most nem ásom elő, túl sok energiát igényelne, de ha előbukkan, bekerül az archívumba...
Arra emlékszem, hogy nagyméretű képein kiállítás előtt még javítgatott. Pasztell csak gyenge fixálást bír el, ha eredeti hatását meg szeretnénk őrizni. Ezért van, hogy fixálás helyett inkább üveg alatt tartják, de mi most nagyméretű pasztell, vagy pasztelles képekről beszélünk.
A részletes és nagyméretű pasztell műalkotásokat tekinthetjük valamiféle pasztell teljességnek....
Ez a módszer számomra nem követhető.
Marad, hogy valamennyi pasztell-krétát olajfestékbe kaparok, de nem annyit, hogy a vastagság miatt azután, egy idő után hullni kezdjen...
Így nem pasztell képről, hanem pasztelles színekről beszélhetünk, valami módon melegebbé tett olaj-valóságról.
