A festő és a vevő
Idősebb Pieter Bruegel, A festő és a vevő, 1565, Albertina Múzeum, Bécs, Ausztria.
Pieter Bruegel: Gyermekjátékai a DailyArt magazin olvasása közben került elém. Irina Diana Calu romániai művészettörténész holland és flamand reneszánsz művészetet kutat, így írását érdeklődve olvastam.
Hála az egyre fejlődő algoritmusoknak, azonnali fordítás sem tűnt nyersnek. Nem jelentet gondot a szöveget értelmezni, az erőfeszítés inkább tovább gondolásnak szólt.
Tovább gondolni azt lehet, ami úgy van, hogy érdekel és olvasás vagy szemrevételezés közben formálódó képzet elég tudást, asszociációs láncot mutat. (előzetes tudás)
Most azt mondhatnánk a mondómban, ugrójúnk fejest a gyermekjátékok felismerésébe, ahogyan azt a művészettörténész is tette, a több mint 90 játék közül olyanokat is megnevezett, amihez nekem lövésem se lett volna.
Fejest ugrani már maga is játék. Bruegel festményén életteret(játszóteret) és a természet folyó szeli ketté, amiben úszó alakot látni, más csak a lábát lógatja a vízbe, megint más mellig bele van merülve. A víz érzelmet jelent, békét, mederbe terelt szellemi energiát. Folyó sodrása, az élet sodrása…. Tehát a kép érzelmi vonatkozásába ugranánk, abba merítenénk tudatos megfontolásainkat. De itt még nem tartunk.
Irina D. Calu sem vágott a dolog közepébe, hanem felvezetőként bemutatott néhány más Bueghel festményt és rajzot, amelyek közül a „Festő és vevő” címűt emelném ki.
Könnyű racionalizálni azt, amit látunk, vagy amit műalkotásba projektálunk, amit látni tudunk, amit látni képesek vagyunk, azután azt visszavezetni az alkotóra. Azt gondolom, ez a „pszichologizálás tilalma” leginkább azért, mert amit egy alkotó probléma gyanánt kiemel és feldolgoz, az közel sem bizonyos, hogy tulajdonsága -bár vannak nyilvánvalónak tűnő jegyek, - arról is lehet szó, hogy egy adott problémát így is fel lehet dolgozni, tehát a valóságnak lehet többféle aspektusa…
Az egyik aspektus:
A mai világban – és persze a régiben, - voltak méltányos üzletek. A maiban azonban posztmodern realitás érvényesül. Tudjuk, hogy a piac ural mindent, azonban ennek következményeit - enyhen szólva, -gyanakodva szemléljük. A marketing mögött gyakorta kíméletlen tudatosság húzódik meg, tréningek és az ego túltolása. Bármit bevet előnyösebb üzleti pozíció érdekében, ha van intellektust, érzelmeket, csábító sziréndalokat…. A következmények közömbösek a siker fényében!!
Engem lenyűgöz, amikor azt hallom, hogy mai kortárs festő párszázezerért megvett műveit sokmilliós árveréseken értékesítik, amiből művész fityinget sem kap!
Ilyenkor Picasso jut eszembe, aki nem csak művészként volt jelentős, de a marketing stratégiákban is kiemelkedett!
Legközelebb megnézzük, mit mondott ebben a témában Sándorfi István.