Nekifogtam  absztrakt kép megfestésének.

Képterv előterv, olyasmi ami régebbtől megvan, azonban most aktualizálódott. Hogy eddig nem nyultam hozzá,  annak okait csupán részlegesen tudom.

Ilyen ok lehet a  bonyolultság, az összetetség. Nem voltam biztos benne, hogy  meglévő technikáim, rutinom és készségem elégséges.

Nem eldőnthető, az ami kisméretben lenyügöző, nagyban megörzi e  monumentalitását.  Némileg képzavarbak tűnik, hogy a nagy nagyban látványként nem az mint kicsiben.

 Műtermem nem eléggé tágas, -enyhén szólva,-hogy a félig kész képet kellő távolságból nézhesem, ráadásul nincsenek fent azok a tónusok sem, amitől fokozódik  mélység és térbeliség.

 Ez a bizonytalanság nem újkeletű. 

 Néhány komplex munkánál előáll olyan fázis, amikor nem eldönthető, jó lessz e amit csinálok, vagy pedig műtermi szemét a végeredmény. 

Van egyébb vonatkozás is.

Az egyébb vonatkozás, - ha úgy tetszik,-  okok részlegessége, ami  lehet belemagyarázás, racionalizáció.

Vitathatatlanul fontos változás, hogy elhagytam egy domináns galériát, és ezzel párhuzamosan kapcsolatba kerültem, -igen rövid idő alatt,- másik hárommal.

A folyamatos korszakolások közepedte ez valóban új szakasz, amihez én magam szeretnék  minőségi úgrást kötni.

 Mostani absztrakt fesmény összes kétségével, sőt  belebukás lehetőségével együtt is, a változás és változtatás elementáris igényét, és euforiáját hordozza.