2023.09.14.

C. festővel személyesen Budapest belvárosában találkoztam.  Galériát a Pilvax kávéház közelében nyitották, aminek első megnyitója zártkörű volt, kifejezetten azoknak a festőknek rendezve, akiknek  képei ott lógtak a falakon.

C. számomra azért érdekes, mivel egyike a két általam ismert fotórealista festőnek. Ma úgy jött elő, hogy a facebookon megjelent egy munkája.

C. számomra azért is érdekes, mivel nem hajlandó értelmezni  munkáit, vagy csak nagyon szűken. Ezt a megközelítést természetesen tiszteletben tartom, úgynakkor nem kis mértékben inspirált, hogy tisztázzam magamban, számomra  miért fontos, hogy műalkotás felszini élményének kibontásával mélymintázat élményéhez is hozzájférjek.

Ezt a második élményt tartom fontosabbnak, viszont személyes is, ezért pármondatos esszén túl, ma már senkit sem idegeítek vele. (Itt sem térek ki  szürrealista olvasatra!)

Második nekifutásból nézzük a műalkotást.

"Cím nélkül" olaj, vászon 100 x 70 cm, 2016 (facebook)

Valahogy a milliő kifejezi a mostani kedélyállapotomat, a fal kérdéses mivolta bizonyosan.

Ezt reagáltam a látványra:

"Viccelni fogok. Újra és ujra megkérdeztem magamtól, mi van a fal túlsó oldalán. Van két válaszom, ami egy, az első konkrét, a másik levezetett és bizonytalan, minden más esetleges... Persze belátom így is a korlátoltságomat, -hiszen a fal eleve arról szól,- és a fal innenső oldalának történése is összetettebb, mint hogy egyetlen reduktív válasszal össze lehetne foglalni "

 

C. válasza a vártnak megfelelő:

"Nagyon szeretem Banksy-t, ezért ez a kép számomra róla szól...."

Vegyük úgy, szinte semmit nem tudtam  látvánnyal kapcsolatban, csupán amit elsőre -abból,- ki tudtam olvasni. A falfestmény stilusa ismerős, neves utcai művész alkotása, de Banksy nevét - félművelt vagyok,- nem jegyeztem meg. Nem került  látóterembe, pedig ,szintén foglalkoztam a műfajjal, szintén használtam fel útcai falfestményt  saját festményemhez.

 Nyilvánvaló, háborús övezetről van szó. Tudom, Izrael emelt falat az arab támadásokkal szemben, de ezt a tudást csak érintöleg asszociáltam. Azért csak érintőleg, mer van itt némi paradoxon. 

A falfirka békéről álmodik, a falra festett kislányt a léggömbők átemelnék a falon túlra, és így - már ha a rajz a balra haladó lány lelke, álma, kollektív projekciója, a falon túl kiterjedő ismeretlen, a vágyott szabadság.... (?!)

Nem is kellett nagyon gondolkoznom, hogy ez a fal mögötti álomvilág képzetes, nem valóságos.

Mit láttam akkor  képen ábrázolt fal mögött?!

Nos, a fal túlsó oldalát!

A fal onnan nézve - szintén- egy másik világot határol el. Amennyiben tükrözök, akkor a falra ott az van írva, hogy "war"! 

 

 Rákerestem Banksy-ra és (vagy) kép eredetére, és csodák csodája, a fotórealizmus alapja csakugyan egy fénykép volt.

És itt jön a következő fontos megjegyzés.

Nem plágiumról van szó, mivel ha az eredetihez hozzárak valamit a művész, ami megváltoztatja  jelentést, már új műalkotásnak kell tekinteni.

Erre  klaszikus példa Duchamp Dzsokonda képe, amire  bajszot festett.

Mi esetünkben két kép közötti különbség a firka, a "hopp" "Ricsi" és "peace" stb.

 

A műalkotás mint megállapítottuk, elszakad  valós történetiségtől, C.-t Banksy szellemiségével való együttlét érdekelte,- és nem tudható miféle  egyébb motivációk, engem viszont a számomra elérhető nézetek.

Végül pedig  bónusz.

 

"Az izraeli katonák Sheikh Jarrah-ba viszik a palesztin gyerekek léggömbjeit.
Léggömb lány, akit ráfestettek az Apartheid Wallra Bethlehemben.
A szimbolika nem lehetne nagyobb."

Salem Barahmeh