A magyarországi rendszerváltozás a globaliáció posztmodern korszakára esett. Jó néhány könyvet elolvastam, és belefutottam "Fukujama történelem vége" nézetrendszerébe, és igy lett, egy belső változások tekintetében dinamikus, kereteit tekintve statikus világképem, ami alapján itt a világ perifériáján magyarázni, értelmezni tudtam a lecsorgó vagy leszüremlő jelenségeket.
A "posztmodern vége" vagy "poszt-posztmodern" kifejezések nagyából a mesterséges inteligencia feltünésével ért utol. Mivel a mesterséges inteligencia segítségével lehet képeket előállitani, pár hónapja napi gyakorisággal generálok képeket. Kezdetben egyszerű, fényképszerű, vagy tipikus stilusjegyekkel rendelkező festők utánérzéseit probálgattam, és kiismerve a lehetőségeket, kisérletekbe fogtam a napi valósághoz kötödő komplesz szimbolizációk megalkotásához, igyekezve a populáris jegyektől megszabadulni. Ez az első fal, igen nagy kihívás, de éppen ezért nem értelmetlen, és sok örömet is jelent.
Mivel a mesterséges inteligencia így mindennapok részévé változott, összekapcsolódott "poszt-posztmodern" mibenlétének kideritésével, és egy nagyon redukát előfeltevés lett, hogy egyik a másikban modellezhető.