AI-val konstruált kép.

Fordítsuk meg a dolgot. Posztmodern a mesterséges értelem nélkül is érdekelt, hiszen szürrealistaként el kellet helyeznem magamat, -legalább önmagam számára,- hogy az adott történeti korszakon belül hol vagyok, mire reflektálok és hogyan. Ebből a szempontból  mondhatom: posztmodern szürrealista festő vagyok.

A modernitás evolúciós,(részleges) tudati meghaladásában vezető szerepe volt Heidegger filozófiájának, aki megközelítéseit,-nem túl meglepő módon,- műalkotásokból (versek, festmények) vezette le.

Az sem meglepő, hogy modernitás végét elsőre a művészek érzékelték, és a művészeti életen belüli fejlemények, mint valami szeizmográf, jelzett a posztmodern filozófusoknak.

Ez még akkor is így van, ha a nagy narrációk és filozófiai keretek széthullásával megjelent a történelem vége teória, és ezzel párhuzamosan a „művészetek vége” nézet is szerephez jutott.

Engem leginkább Jung és Heidegger érdekelt, hiszen hatékony eszközt adtak a kezembe, miféle mintázatok alapján lehet kibontani egy szimbólumot, hogyan lehet megérteni és képi-érzelmi nyelvből lefordítani adott műalkotást, -esetemben festményt.

A tudati keret  valóságon túlműködött, és amikor néha arról olvastam, hogy a „posztmodern után” ez és ez van..., gyanakodni kezdtem.

Olcsó szójáték: Mi van a történelem vége utáni korszak után? A vég időszakának vége?!

                                                             AI-val konstruált kép.

Keresgetni kezdtem és az Academia archívumában felfedeztem Sári B. László: Mi jön a posztmodernre tanulmánykötetét.

 Szerző az amerikai irodalmat elemzi, hogy a technológiai alapokra épülő globális kapitalista gazdaság, -ami kiber-gazdaság, és amit a kiber-tőke mozgat,- a kilencvenes évekre hogyan szülte meg a politikai, gazdasági, kulturális élet válságait.

 Az sem meglepő, elsőként, elsősorban posztmodern és poszt-posztmodern szerzők érzékelik, dolgozzák fel , reflektálnak az új helyzetekre.

Posztmodern a késő kapitalizmus kulturális logikája ként definiált. A tanulmánykötetből megközelítésként kiemelnék néhány alapvető dolgot. ( Nekem fontos dolgok.)

Reben narrativája evolució-revolució tengely, a folytonosság és kapcsolat tagadása. Azt mondja a posztmodern nem szakított teljesen a modern paradigmával és ez evolúció, nem radikális revolúció.

McGurl  a posztmodernt „technomodernizmusként” értelmezi újra.

Hogyan maradhat valaki egyedül amikor a közszféra a privát szféra hangján kezd beszélni? (Fehér zaj)

Nem a posztmodern tűnik el, hanem az ahhoz való viszony változik.



A posztmodern művészet esztétikája a kiber-fenséges.

Ennyit a poszt-posztmodernről, amin belül értelmezhető minden poszt és transzhumán nézet, és ez már közvetlenebbül kapcsolódik mesterséges intelligenciához.