Einstein szerint őrület, amikor mindig ugyanaz van, önmagukat ismétlő körök. Amikor valaki benne ragad ezekben a körökben, annak időélménye drámaian megváltozik.  Szenvedés örökkévalóságnak, életidő  egyetlen szemvillanásnak tűnik.

Néha mindez észrevétlen jön el! (Béka és forróvíz analógia!)  Egy keveset mindenki el tud viselni. Megjelenik racionalizáció, megjelenik az „ezt érdemlem,” és már további fokozatokra sem vagyunk érzékenyek, szétszedhetetlen ki hozta létre és miért van  „zseb-Auschwitz”, ki építette  „mókus kereket”, és ki az aki abban jár?!

 Beszűkülés!

 

Valamikor rendszerváltoztatás környékén, -Kertváros mellett, - épült egy bevásárló központ. Nem multinacionális vállalkozás. Helyi liberális pártvezér, titokban abba fektette be a pártpénzeket, részvényeket vásárolt. Mindez később derült ki, állította, hogy csak jót akart!

Mivel áruház városrészen kívül esett, -a szélére épült, - autóval lehetett megközelíteni. Rajta túl, már csak szántóföldek.

Nem oda jártunk vásárolni, híre miatt mégis elmentünk Lillával megnézni. Parkoló melletti füves részen feltűnt tenyérnyi szakaszon beomlott egérjárat.  A beomlott szakaszon tíz-tizenöt másodpercenként átszáguldott megőrült mezei egér.

„Mérgezett egér.” – mondta Lilla, ami nem az egér, hanem jelenség diagnózisa volt.

Bevásárló központ tetőszerkezete fából készült és nemsokára leégett. Helyreállitás után meg egyszer bekövetkezett a tűzvész. Többé nem fordítottak több pénzt rá. Évekig úgy maradt, kiégve.

Mindez úgy jutott eszembe, hogy légvonalban nincsen messze kulturális központtól, ahova könyvtárba járok, és ahol hat év után újra lesz önálló kiállításom.

 Könyv amit minap kivettem Benedek Ágota műve és az a címe: „ rumbarumbamm egy kibaszott karanténnapló”

A naplónak megírt könyv félmúltat idéz, országos eseményekhez személyes élmények kerültek. Bekezdésekben hemzseg az ordenáré szexuális kiszólás, mégis, kiszólások kulturálisan jól be vannak ágyazva.

Az „úgy jutott eszembe” úgy jutott eszembe, hogy álmomban félhomályos csarnokban álltam, amiről ugyan tudtam, hogy bevásárlóközpont, de teljesen üres volt. Velem szemben, térség elméleti középpontjában működő mozgólépcső.  Szerkezet felülről, felsőbb szintről kapta a megvilágítást.

 Reggel előszedtem álomszótáraimat. „Árúház” címszót nem találtam, ,azonban  kiderült: bolt az a hely, ahol  emberek értékeket cserélnek….